Kezdjük az ételintolerancia, más néven az ételérzékenység fogalmának tisztázásával. Az étel-intolerancia, ellentétben az ételallergiával, nem az immunrendszer gyors és hirtelen válasza az élelmiszerre. Ételintolerancia esetében más mechanizmusok állnak a panaszok hátterében, annak ellenére, hogy a tünetek nagyon hasonlóak lehetnek az ételallergia tüneteihez (pl.: puffadás, hasfájás, hasmenés vagy székrekedés). Éppen ezért sokszor nehéz különbséget tenni közöttük, nehéz elkülöníteni, hogy melyikről is van szó, ezért szükséges szakorvoshoz fordulni, aki a diagnózis felállításban, megerősítésében segít.
Az ételintoleranciások száma napjainkban folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A leggyakoribb ételintolerancia a laktózintolerancia, vagyis a tejcukor érzékenység, melyért a laktózt bontó ún. laktáz enzim csökkent termelődése a felelős. Laktóz található a tejben, tejtermékekben és számos félkész-, késztermékben is. A laktózérzékenység hazánkban a lakosság 14-40%-át is érintheti és sokan valószínűleg még nem is tudják, hogy tüneteik, panaszaik hátterében ez áll. Emellett természetesen léteznek más típusú intoleranciák is, például a hisztamin intolerancia, mely esetén jellemzően a DAO enzim csökkent termelődése miatt jelentkeznek a tünetek, de egyre gyakrabban fordul elő a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor felszívódásának zavara is.
Az ételallergiások száma azonban csekélyebb, a felnőtt lakosság körében 1,5-3,5%-os, gyermekeknél 5-8%-os az előfordulás. Fontos megjegyezni, hogy ételallergiák esetén kóros immunreakcióról van szó és már egészen kis mennyiség is tüneteket, panaszt okozhat. Az ételintolerancia tüneteinek megjelenése ezzel ellentétben dózistól függ. A panaszok egészen addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből az érintett egyén nem fogyaszt nagyobb mennyiséget, vagy nem viszi be azt nagy gyakorisággal.
A gluténérzékenység (=cöliákia) neve kissé megtévesztő, hiszen ebben az esetben ún. autoimmun hátterű betegségről van szó. Európában az előfordulási gyakoriság 1:75. Emellett létezik egy másik kategória, az ún. Nem-Cöliákiás Glutén Szenzitivitás (=NCGS), amiben az emberek további legalább 12%-a érintett. Mindkettő esetében a glutén étrendből való kizárása eredményez javulást és hosszú távú megoldást.
Fontos hangsúlyozni, hogy ételallergia és ételintolerancia esetén is érdemes a diagnózissal kezdeni, napjainkban már nagyon jó diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésünkre (pl.: Biosynex cöliákia teszt), ezért a korábban nem azonosított esetek is felismerésre kerülhetnek. Diagnózis után legfontosabb a személyre szabott étrend, melynek összeállításához érdemes regisztrált dietetikushoz fordulni.
Galló Nóra – dietetikus
Vásárold meg a Biosynex Glutén tesztet!
